A magyar nőikézilabda-válogatott eddigi legnehezebb ellenfelével, Németországgal mérkőzött a Franciaországban zajló világbajnokság középdöntőjének második fordulójában. A fordulatos csata végül egy utolsó pillanatban szerzett Szamoránsky-góllal 30-30-as döntetlenre végződött. Helyszíni tudósítás Dijonból.

Még a délelőttöt is videózással töltötte a magyar válogatott, amely jó hangulatban várta az összecsapást. Miért aggódtak volna a lányok, hiszen csupa jó történt velük az elmúlt két napban. Nyertek Lengyelország ellen, élvezték a városnézést, ráadásul a pénteki edzésen már Vérten Orsolya is teljes értékű munkát végezhetett, s be is került a németek elleni keretbe. A lelátóra Tomori Zsuzsa, illetve a kétmérkőzésenként pihenő Balogh Beatrix ült fel.

A nézőtéren helyet foglaló szurkolók között közel ötven magyar szurkoló is feltűnt, akik annak ellenére végigénekelték a Himnuszt, hogy azt a helyiek képtelenek voltak teljes egészében eljátszani. De legyen ez a kabalánk, gondoltuk, hiszen a lengyelek ellen így is lehetett nyerni.

A német drukkerek egy mikulást vetettek be, a két szurkoltábor ráadásul egymás mellett foglalt helyet.

A magyarok a megszokott hatosfallal kezdtek, középen Tóth Tímeával és Szűcs Gabriellával, s bár a kezdeti megilletődöttség két gyors német gólt eredményezett, Görbicz két hetessel és egy élményszámba menő átlövéssel megfordította az állást (2-3).

Ahogy felvezető anyagunk egyik hozzászólója, reja79 fogalmazott: “ha a két átlövőt megfogjuk nyert ügyünk van.” Úgy tűnt, erre is épül a taktika, hiszen az első tíz percben Krause és Jurack csupán egy gólt hozott össze, utóbbi ziccerét és hetesét Pálinger védte, bombáját Szűcs blokkolta.

A 12. percben vezetett először két góllal csapatunk (4-6), igaz, ezt húsz másodperc alatt sikerül eltékozolni. A nyitottabb fallal szemben tehetetlennek tűnt csapatunk, a labdaszerzésekből indított gyors lerohanások, illetve emberelőnyben Mehlmann kapufát is roncsoló találata azonban elegendőnek bizonyult a meccs ezen fázisában.

A 18. percben, 9-7-es német vezetésnél végre szélről is sikerült gólt szerezni, Kovacsicz annyira belelkesedett, hogy újabb, ezúttal beállós posztról szerzett találata ismét egált eredményezett. Küzdött, harcolt csapatunk, s végre a szerencse is mellénk állt egy-egy kipattanó labdánál. A huszadik percre Görbicz kapott pihenőt, Ferling vette át az irányító szerepkörét, de igazi változást az jelentett, amikor Szűcs is bentmaradt támadásban.

A debreceni átlövő két pazar gólt szerzett, de jól szolgálta ki a szintén villogó Kovacsiczot is. A 26. percben Vérten első találatával ismét nálunk volt az előny (12-13), Görbicz visszajött Tóth helyére, Ferling végre átlövőposztra került, két találatával 15-12-re módosult az állás.

Armin Emrich ekkor érezte úgy, időt kell kérnie, ám a véghajrában döntő változás nem történt, a dudaszó pillanatában Görbicz talpról elengedett sistergőse állította be a 17-14-es félidei eredményt.

A második játékrészt Hornyák kezdte támadásban, de csak egy lehetőséget kapott, nem úgy, mint a másik oldalon Hering, aki hasonlóan a spanyolok elleni meccshez csereként lendített csapatán. 17-18- után két labdaszerzést követően Szamoránsky és Görbicz visszaállította a megszokott különbséget (17-20).

Váltott az ellenfél, Görbicz őrzőt kapott Baumbach személyében, Woltering kapus remekelt, s a 41. percben ismét visszaállt a meccsnull (21-21). Amint védekezésünk stabillá vált, azonnal tudtunk váltani (22-24).

A 45. percben Pálinger kivédte Loerper hetesét, a kipattanóért vívott harcban a két játékos összecsúszott, ápolni kellett mindkettejük fejét. A magyar kapus az orrát fogta, majd első adandó alkalommal óriási ziccert, aztán újabb büntetőt fogott, jelezve, semmi gond.

26-23-nál Jurack ippont dobott Vértenen, a dzsúdóelem Dijonban megengedett a jelek szerint, mert kétperces büntetés nem járt érte - szerencsére Görbicz bevágta a hetest. Az utolsó tíz perc 27-24-es magyar előnnyel indult, ezen Görbicz kiállítása rontott, mert előbb Reiche értékesített egy hetest, majd Herint ejtett a bal szélről a magyar hálóba, Baumbach pedig ki is egyenlített (28-28).

Mintha átok ült volna a karokon, ami 55 percig ment, azúttal nem sikerült - Müller találatával már a németeknél volt az előny (28-29). Németh András időt kért, Pálinger kitolta Baumbach trükkös lövését, majd a szlovén bírók előbb érthetetlen módon a németeknek ítéltek egy oldalbedobást, aztán egy hetest (28-30).

Elúszni látszott a hajó, ám szerencsére a magyar együttesnek helyén volt a szíve. A világbajnokságon nyújtott eddigi legjobb teljesítményével ugyan győzni nem tudott, ám Szamoránsky az utolsó másodpercben begyötört találatával 30-30 lett a végeredmény.

Németh András, a válogatott szövetségi kapitánya:

Én is úgy értékelem a németek elleni teljesítményt, hogy győzelemmel felérő döntetlent értünk el. A játékunk ezúttal a korábbiakhoz képet egészen más szintet képviselt. Továbbá kiemelném a találkozó végét, amelyen kétgólos hátrányt sikerült behozni. Úgy érzem, négygólos vezetésünknél a játékvezetők belenyúltak a meccsbe, de ezzel számolnunk kell, hiszen a német sportdiplomácia rendkívül erős. A mérkőzés egészét az első félidei védekezésünk nagyban meghatározta, amely nagyon jól működött, a folytatásban azonban nem nagyon tudtam a védelemben cserélni. A második játékrész elején tartottam attól, hogy a németek a gyors középkezdéseket fogják erőltetni, ezért kezdett a támadásban és védelemben egyaránt bevethető Hornyák Ági, de miután azt láttam, hogy nem törekszik erre az ellenfelünk, visszaállt Ferlig és Szűcs. Örömteli, hogy egyre több játékos tud hozzátenni a játékhoz.

Ferling Bernadett, a válogatott irányító-átlövője:

Örülök, hogy izgalmas találkozót láthattak a nézők. Magas színvonalú és nagyon nehéz mérkőzésen vagyunk túl, úgy gondolom - főleg a végjáték fényében-, hogy óriási értéke van a megszerzett egy pontnak. Tegnap egy, a pozitív gondolkodásról szóló filmet nézett meg a csapat, s ez nagyon jól passzolt a helyzetünkhöz. Úgy érzem, a legfontosabb feladat ezen a világbajnokságon, hogy a gondolatainkat pozitív irányba tereljük, hiszen borzasztóan nehéz meccseket kell játszanunk, nagyon kemény ellenfelekkel, amelyeket csak maximális koncentrációval tudunk megnyerni. A mai találkozón szerencsés helyzetben voltam, miután egy jól működő gépezetbe kellett bekapcsolódnom, de ez azért sem okozott különösebb problémát, mert nagyon együtt élt a kispad a csapattal, eksztázisban buzdítottuk a többieket, kívülről is felvettük a játék ritmusát.

Armin Emrich, a német válogatott szövetségi kapitánya:

Mindkét csapat fej-fej mellett haladt, sajnos, hiába dolgoztuk le hátrányunkat, a végén döntetlen lett az eredmény. Azt nehéz eldönteni, hogy nyertünk vagy vesztettünk egy pontot.

XVIII. Nőikézilabda-világbajnokság, középdöntő, II. csoport:
Magyarország – Németország 30-30 (17-14)
Dijon, 2700 néző
Vezette: Krstics, Ljubics (szlovénok)

Magyarország: Pálinger (Védések: 43/13 - 30%)
Görbicz 8 (4), Ferling 6, Kovacsicz 5, Szamoránsky 4, Vérten 2, Mehlmann 2, Szűcs 2, Tóth 1.

Németország: Englert, Woltering (kapusok)
Jurack 6, Reiche 5/3, Wörz 4, Müller 3, Hering 3, Krause 3/1, Blacha 2, Baumbach 2, Melbeck 2.

Hétméteresek: 4/4, illetve 7/4
Kiállítások: 6 perc, illetve 4 perc