Japán nagy csatára kényszerítette a magyar nőikézilabda-válogatottat a franciaországi világbajnokság nyitómérkőzésén. Együttesünk 19-16-os félidő után úgy nyert 35-31-re, hogy a 45. percben még egyenlő volt az állás. Hétfőn Kongó következik, amely a nyitányon alaposan megszorongatta a spanyolokat.

Majdnem meglepetéssel kezdődött a nőikézilabda-világbajnokság nimes-i csoportja, ugyanis Spanyolország meglepetésre alig-alig bírt Kongó nemzeti csapatával. A félidőben még csak egygólos volt az alaposan átalakult és megfiatalított európai csapat előnye, a végén 29-24-re sikerült diadalmaskodnia.

Ilyen előzmények után következett Magyarország, amely abszolút esélyesként lépett pályára Japán ellen. Az örökmérleg alapján sem volt félnivalónk, hiszen eddigi 12 mérkőzésünk mindegyikét megnyerte együttesünk - igaz, utoljára 1999. augusztus 12-én találkozott a távol-keletiekkel, akkor Komáromban 31-21-re diadalmaskodott.

“Gyorsak és alacsonyak a japánok, igaz, a felvételek alapján van egy erősebb beállóssal rendelkeznek” - tartott gyorselemzést Zsiga Gyula, a csapat edzője. A csapatból első alkalommal Kovacsicz Mónika és Hornyák Ágnes maradt ki.

A mérkőzés Görbicz kapufájával kezdődött, majd egy labdaszerzés után a Győr klasszisa másodszor már nem hibázott. Az elletámadásból jött az egyenlítés (1-1), sőt, a gyors lerohanásokból a 3. percben már az ellenfélnél volt az előny (2-3).

Ez felpaprikázta együttesünket, két perc sem telt el, már 6-3 állt a magyarok neve mellett. Az első öt percben mindkét csapat a másik hibáiból élt, a gyors labdaszerzésekből szerencsére Magyarország jött ki jobban, mint a számokat, mind az eredményességet tekintve.

A Németországba légióskodó riesai beállós, Tanigucsi valóban kimagaslott a keleti csapatból, 184 centimétere azonban nem párosult gólözönnel, a védekezés pedig tehetetlen volt a magyarok bombaátlövéseivel - Bert Bouwer kapitány korán időt is kért.

A védekezés azonban továbbra is problémát okozott, ha az átlövést levédekezték, akkor Szamoránsky ellen bizonyultak tehetetlennek. A 13. percben Komacu már negyedszer csapta be Vértent és Görbiczet (10-7).

A 17. percben sporttörténelmi eseményt láthattak a nézők, a villogó Szamoránskyt első alkalommal sikerült megállítani. Támadásban Szucsánszki kapott szerepet, Tóth negyedik találatával pedig 13-9-re alakult az eredmény.

A 19. percben Vérten góljával hatra nőtt az előny (15-9), a győri balszélső révén negyedik játékosunk is feliratkozott a góllövőlistára. Szűcs megtette ugyanezt, sőt, a debreceni játékos kapta a meccs első kétperces kisbüntetését is.

A 26. percben Fudzsi gyors egymásután két távoli bombát eresztett meg, ezzel 17-13-ra kapaszkodott az ázsiai együttes. Volt veszély abban, hogy állandósult 4-5 gólos különbség, a találkozó egy-egy részében ugyanis látszott, hogy a japánok belelkesedve képesek veszélyt jelenteni.

Németh András az utolsó húsz másodpercre időt kért, Görbicz lövését a japán kapus fogta, majd öt másodperc alatt eljutott a labda Tanigucsiig, aki első góljával beállította a 19-16-os félidei eredményt.

Félidőben a szakvezetés átszervezte a csapatot, Herr állt a kapuba, Kirsner a balszélen, Ferling balátlövőként kapott szerepet. A Dunaferr játékosa gyorsan be is lőtte magát, Görbicz eleresztett egy saját specialitású “fű alatti” sistergőst, majd Kirsner is felavatta Kacudát (23-17).

A cserélgetés sem hozott nagy javulást, a hatgólos előnyről a 41. percre Japán ismét felkapaszkodott (25-22) - Herr helyére visszaérkezett Pálinger. Borbás kiállítása tovább nehezítette a helyzetet, Mizuno szélről ejtett gólja után 26-24-re alakult az eredmény.

Érett az időkérés, nyitottabb védekezésre váltottunk, Görbicz révén próbáltunk labdát halászni, ám Tomori újabb kisbüntetése, és Hirai büntetőjével 26-25, Szakamoto lerohanásával 26-26 lett.

Az időkérés még váratott magára, s hogy miért nem e sorok írója a szövetségi kapitány, s miért jó edző Németh András, az gyorsan kiderült. A holtponton a vb-újonc Szucsánszki két góllal lendítette túl az együttest, a visszacserélt Tóth kipóhálózta a jobb felsőt, Pálinger hetest fogott, s máris visszaállt a világ rendje (29-26).

30-26-nál Bouwer időt kért, ám 6-0-s szériát produlálva Görbicz, majd Borbás is betalált (32-26).

A hajrának így komoly előnnyel vághattunk neki, a vége 35-31 lett, hétfőn Kongó válogatottja következik.

A mérkőzés után Németh András szövetségi kapitány, Laurencz László egykori szövetségi kapitány és Rácz Mariann 205-szörös válogatott játékos a következőket nyilatkozta a világbajnokság első magyar szerepléséről:

Németh András, a válogatott szövetségi kapitánya:

Rengetegnek tartom a kapott gólok számát. Ez főként a dekoncentrált játékunknak köszönhető. Az első félidő végjátékában azt gondolták a lányok, hogy a játék magától is megy. Nagy hangsúlyt fektettünk a videós elemzésre, ötször is átvettük a japánok játékát. Ami különösen bosszantó számomra, az a japán beállós szabaddobásból szerzett gólja, hiszen a lányok tudták, hogy a labda hova és hogyan fog érkezni, ennek ellenére gólt kaptunk. A második félidő közepén föllépő hullámvölgyet elsősorban a közönségnek, valamint a játékvezetőknek tulajdonítom.

Mehlmann gyenge teljesítménye egyrészt a sérülésének, és betegségének köszönhető, másrészt azonban ő is lazán vette a játékot. Több gólt is kaptunk róla, mert nem volt hajlandó visszafutni védekezésbe, hanem azonnal leült a kispadra, mintha nem léphetné át a felező vonalat. Mivel a kézilabda egy dinamikusan fejlődő sportág, ezen a világbajnokságon nem beszélhetünk lefutott mérkőzésekről, ezért minden meccsre jól fölkészülten, és koncentráltan kell pályára lépnünk, így a holnapi Kongó elleni összecsapásra is.

Laurencz László, mesteredző, egykori szövetségi kapitány:

A japán csapat a koreaiakhoz hasonló mozgékony játékosokból áll. Nem volt könnyű ellenfél, sokkal nehezebb dolgunk volt velük, mint amire számítottunk. Rendkívül dinamikus, modern kézilabdát játszanak, ennek köszönhetően egy lendületes, élvezhető mérkőzést játszottunk ma velük.

A második félidő derekán egy kisebb hullámvölgybe kerültek a magyar játékosok, ami leginkább annak tudható be, hogy Németh András egyszerre sok játékost lecserélt. A következő mérkőzést Kongó ellen játsszuk holnap, amely egy teljesen más stílusú csapat. Reméljük, hogy őket könnyedén, és magabiztosan – a hibáinkat javítva - fogjuk legyőzni.

Rácz Mariann, kapusedző, egykori válogatott hálóőr:

A japánok lendületes játéka egy magabiztos technikai fegyelemmel párosult ma, amelyből szép támadásokat, és lerohanásokat valósítottak meg – néha meglepve, és hibázásra kényszerítve ezzel a válogatottunkat. Úgy látom, hogy a japán gárda ezzel a magabiztos teljesítménnyel könnyen továbbjuthat a középdöntőbe.

Egy világversenyen természetes, hogy a sok lejátszott mérkőzésen egyik-másik játékosnak jobban megy, de vannak olyanok is, akinek nem sikerült elkapni a fonalat. A teljesítmény egyébként nagymértékben függ attól, hogy milyen stílusú ellenfél áll szemben. A következő összecsapáson külön figyelmet érdemel majd a kongói kapus, aki komoly nehézségek elé állította a spanyol támadókat. Bízunk benne, hogy Mehlmann Ibolya följavul a további mérkőzésekre, mert rá, mint balkezes átlövőre, nagy szükségünk van.

XVIII. nőikézilabda-világbajnokság. E-csoport:
Magyarország – Japán 35-31 (19-16)
Nimes, 3000 néző
Vezette: Lazaar, Reveret (franciák)

Magyarország: Pálinger, Herr O. (kapusok)
Görbicz 11 (5), Szamoránsky 6, Tóth T. 5, Ferling 5, Szucsánszki 2, Balogh 2, Vérten 1, Szűcs 1, Kirsner 1, Borbás 1.

Japán: Hida, Kacuda, Tasiro (kapusok)
Kindzso 5 (1), Hirai 5 (3), Komacu 4, Hadzsafune 4, Fudzsi 3, Szakamoto 3, Tanigucsi 2, Mizuno 2, Arihama 2, Szakugava 1

Hétméteresek: 5/5, illetve 5/4
Kiállítások: 6 perc, illetve 4 perc

A csoport másik mérkőzésén:
Spanyolország – Kongó 29-24 (13-12)

Az E-csoport állása:
1. Spanyolország 2 pont
2. Magyarország 2 pont
3. Kongó 0 pont
4. japán 0 pont